cserkészet
Tegnap este bonfire volt pokrócokkal. Háromszorosan volt mázlink különböző fényekkel kapcsolatban.
Először jött egy meglepő tűzijáték a fjordon túli szembe Németországból (a legtöbb emberből az ilyenkor szokásos húháhí variációk törtek elő, a cserkész Katrine első gondolata az volt, van-e erre engedélyük).
Aztán a hold produkált egészen elképesztő helyválasztást, méretet és színt. Komolyan nem hittem a szememnek. Még márciusban volt egy hasonló eset, mikor Krissel és Evelinával voltunk Flensburgban és láttuk a hatalmas holdat feljönni. Akkor is és most is a legmeglepőbb a mozgás volt - ahogyan néztem, úgy mászott egyre magasabbra. A hold mozgott, ez meg azért mégis csak valami, na. Otthon a csillagokat sem igazán látom az éjszaka is narancssárga égen, így a lelkesedésem megint kicsit túllőtt azon, ami adekvát lett volna.
Valamikor a kötelező Göncölszekér (ami amúgy big bear, na de akkor mi a helyzet Göncöllel?) beazonosítása közben egy olyan hosszú és fényes hullócsillag tette szíves jelenlétét a hronszüjli égen, hogy közben el tudtam gondolkodni azon, hogy ez most akkor tényleg hullócsillag-e, vagy a tűzből pattant ki valami és hordanom kellene a szemüvegem, vagy végre ide látogatnak a földöntúliak. Katrine meglátása szerint amúgy már csak pár év, max évtized és valamit megtudunk ufó barátainkról. Ezzel kapcsolatban szkeptikus vagyok. Azt viszont biztosan megtudtam tegnap este, hogy a dán cserkészek cserkésztáborozás közben online jelölhetik be, mit kérnek enni. Ez különös.
